Maradj egészséges távmunka közben is!

Főoldal/EMBER, TIPPEK/Maradj egészséges távmunka közben is!

Már az irodai munka sem felel meg annak, amire az evolúció az emberi testet “kifejlesztette”, az otthoni irodák pedig tovább feszíthetik a húrt: cikkünkben végigvesszük a legfontosabb rizikófaktorokat és azokat a módszereket, amelyekkel egyszerűen enyhíthetünk a testi terhelésen.

Több millió éve formálja az evolúció a főemlősök testét és szervezetének kifinomult működését. Az emberi test jelenlegi formáját és funkcióit leginkább a sok-sok ezer generáció vadászó, gyűjtögető, folyamatosan mozgásban lévő életmódja alakította ki: a kezek, lábak, érzékszervek, de még a belső szervek és a teljes vázrendszer is futásra-mászásra, aktív életre szolgál, és ezt csak az elmúlt pár ezer év, vagy akár még szűkebben számolva: pár évtized próbálta megváltoztatni. Természetesen ilyen rövid idő alatt szinte semmi nem tud átvenni egy új életritmust és szokásrendszert, tehát az emberi test most egy furcsa kényszerhelyzetben létezik.

Alapvetően arról van szó, hogy a testileg folyamatosan aktív főemlősből az evolúció idővonalának mértéke szerint pár szempillantás alatt változtunk olyan lényekké, amelyeknek egyrészt nem kell kergetni és megölnie a zsákmányát, és menekülni sem kell ragadozók elől, a nap nagy részét ülve töltjük, és az érzékszerveinket is teljesen máshogy használjuk, mint a törzsfejlődés során eddig tettük.

Ülő vadász nem jó vadász

Manapság a számítógép előtt dolgozók akár napi 8-10 órát is ülőmunkát végeznek, amely elsősorban a vázrendszerre gyakorol kedvezőtlen hatást, de közvetetten tönkreteszi a keringést, emésztést is. Emellett a szemünk is szinte egyetlen távolságra fókuszál, és a monitort bámuljuk ahelyett, hogy folyamatosan váltogatnánk a fókuszt közeli és távoli, sötét és világos célpontok között.

Még durvább lett a helyzet akkor, amikor a legutóbbi pár hónapban a járványhelyzet miatt a legtöbben otthoni munkára váltottak. Az ágyból szinte azonnal az “irodába” lehet átülni, még a napi fél vagy egy órányi bejárás mozgásmennyisége is eltűnt, ráadásul kevesebb a humán interakció, nem megyünk át a szomszéd utcában levő étterembe ebédelni, nem járkálunk át az egy emelettel feljebbi irodahelyiségbe megbeszélésekre, és így tovább. Ja, és persze eltűnt az a pszichológiai határ is, amelyet eddig az biztosított, hogy délután 5 környékén kiléptünk az iroda ajtaján. A home office ugyanis sosem “zár be”, ezért sokan hajlamosak (vagy kénytelenek) kitolni a munkaidőt.

Egy néhány éve készített interjúban Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezetője azt hangsúlyozta, hogy az irodai rizikófaktorok közül nagyon fontos a statikus terhelés, ülőmunka, képernyő figyelése, zsúfolt, nem megfelelően kialakított munkahely, nem megfelelő megvilágítás. Emellett a pszichés kockázatokkal is számolnunk kell. Ezek közül a leggyakoribbnak a határidő tartása, időkényszer, felelősség, hierarchia, túlterhelés, túlmunka, kevés információ, támogatás és elismerés hiánya, rekreációs, pihenő idő hiánya, megfelelő étkezési lehetőség hiánya számít. Ezekhez adódhatnak hozzá az egyéb, életmódból adódó kockázatok, mint az étrend, dohányzás, alkoholfogyasztás, testmozgás hiánya, valamint az otthoni, esti munka.

Tehát már a kényszerű távmunka-időszak előtt hihetetlenül sok, evolúciós szempontból újszerű támadásnak volt kitéve a testünk, amely sokaknál egyértelmű és gyorsan észrevehető tüneteket is okoz: hát-, nyak és csuklófájdalom, látási panaszok, fejfájás, alvászavarok, súlygyarapodás, látásélesség csökkenése, visszeresség fokozódása az ülőmunka miatt, emelkedettebb vérnyomásértékek.

A BEK már 2012-ben készített olyan felmérést, amelyben az akkoriban még inkább lehetőségként kezelt távmunka pszichés hatásai is szerepeltek, összehasonlítva a megszokott irodai munkavégzéssel. Elsőre meglepőnek is tűnt, hogy a távmunkánál, otthonról munkát végzőknél kimutathatóan magasabb a pszichés kockázat szintje, melynek hátterében az elszigeteltség, a szociális kapcsolatok, a személyes visszajelzések, kommunikáció, az otthonról történő elindulás (felöltözés, készülődés stb.) hiányát valószínűsítették.

Figyeljünk magunkra!

Szakemberek szerint akár apró odafigyeléssel, kisebb, de rendszeres tevékenységekkel is segíthetünk abban, hogy a testünk ne roppanjon össze az irodai jellegű tevékenyégek közepette. Már az is sokat segít, ha óránként 5 percre pihenünk, felállunk a gép elől, becsukjuk a szemünket, vagy épp igyekszünk az ablakon kinézve messzebbi pontokra fókuszálni. Segít a mezítláb járkálás, a gyors nyújtás, néhány guggolás vagy hajlás is.

Emellett az is fontos, milyen környezetben végezzük a munkát. Fontos az elegendő tér, amely a pszichés jóllétet serkenti, legyen elegendő fény és jól cserélődő levegő, ne érezzük magunkat “beszorítva” egy sarokba. Lehetőleg a megvilágításra is figyeljünk, amely jó esetben nem vibrál, és megfelelő a színtartománya.

A helyes tartás elérésében segít a jól beállított görgős szék és a megfelelő asztalmagasság: az a legjobb, ha körülbelül vízszintes a comb és az alkar síkja. A szem megkímélését leginkább a helyesen megválasztott monitor-távolság, valamint a képernyő optimális dőlésszöge segítheti, de érdemes megfontolni egy szemészeti szakvizsgálatot is az esetleges szemüveges korrekció megítélésére.

Nem csak a test robbanhat le

Nem szabad elhanyagolni a pszichoszomatikus eredetű tüneteket sem: az állandó elérhetőség, a bizonytalanság, a hagyományos kontaktusok és visszajelzések hiánya miatt sokaknál jelentkezhet szorongás, fejfájás, gyomorpanaszok, illetve alvászavar. A munkaidő után is folytatott munka miatt nem használják ki az időt és a lehetőséget a család, baráti kapcsolatok vagy az olvasás, sport által adott kikapcsolódásra. Különböző felmérésekből kimutatható, hogy ezekkel szemben egyre többen választják inkább az esti bőségesebb étkezés és alkoholfogyasztás stresszoldó hatását. Sajnos a laborvizsgálatok eredménye is egyértelműen alátámasztja ezt.

A munkahelyi stressz okozhat betegségeket is, bár a dolgozók többsége nagyon sokáig igyekszik “kibírni” a növekvő terhelést. Ez egy nagyon kényes kérdés, hazánkban a munkáltatók többsége nem tekinti a pszichés megterhelést valós kockázatnak. Ha a munkavállaló ilyen panaszokkal jelent beteget, illetve megy táppénzre, sokszor negatív a megítélése a munkába való visszatéréskor mind a vezetők, mind a kollégák részéről. Ezért általában titkolják ezeket a panaszokat, betegségeket. A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy távmunkában, karanténban sokan valószínűleg nem is igazán tudnak vagy mernek betegszabadságot kérni, hiszen attól tartanak, hogy a munkáltatók reakciója egyértelmű lesz: “amúgy is otthon vagy, nem kell bejárnod, és egy számítógépet fejfájósan vagy tüsszögve is tudsz használni”.

Szerencsére Magyarországon is egyre több cég gondolja úgy, hogy az egészséges munkavállaló valódi versenyelőnyt jelent, és a meglévő, jól dolgozó kollégákat sokáig testi-lelki egészségben kell tartani; nemcsak elvenni az energiáiból, hanem adni is helyette. Egyre több munkahelyen indultak munkahelyi egészségfejlesztési programok, melyek köre egyre szélesebb: előadások, tanácsadások többek között dietetika, munkahelyi mozgásszervi problémák, életmód, dohányzás, pszichés kockázatok tekintetében, szakorvosi szűrővizsgálatok (például szemészeti, bőrgyógyászati-melanoma, mozgásszervi, pszhichés) illetve gyakorlati programok (például irodai gyógytorna, masszázs, sport, pszichés tréningek). Nagyon szerencsés, ha a programok kiválasztásában figyelembe veszik az egészségügyi szolgáltató által végzett vizsgálatok eredményeit is, illetve a szolgáltatóval együtt határozza meg a munkáltató az egészségfejlesztési programot.

Jó kérdés persze, mekkora fókusz marad az ilyen jellegű munkahelyi “extrákra” akkor, amikor a cégek többsége a járvány miatt túlélő-módra váltott, és a kollégák nagy része otthonról dolgozik. Esélyesen már az is segíthet az egészségük megőrzésében, ha a közvetlen vezetőik, esetleg a HR-esek időről időre körbekérdeznek a távolról dolgozók között, hogy mennyire érzik magukat leterheltnek, fáradtabbnak, stresszesebbnek az otthoni munka közben, hogy aztán a munkaszervezés finomhangolásával ezen is segíteni lehessen.

által|2020-09-18T11:21:10+02:002020.09.18|EMBER, TIPPEK|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek