Viszlát, telefonkönyv!

0

Nemrég gyűjtöttünk össze néhány olyan technológiát, eszközt és segédet, amelyek a maguk korában forradalminak számítottak, mára azonban elavultak, okafogyottá váltak és eltűntek. Most csatlakozik hozzájuk egy újabb hasonló „eszköz”, búcsúzik a Telekom fizikai formátumú telefonkönyve.

Távirat, telefax, személyhívó, VHS- és audiókazetta: egy időben mindegyikük igazi technológiai innovációnak számított, aztán a mindennapok elengedhetetlen részévé váltak, végül azonban túlhaladta őket a kor. Ilyenkor, bármennyire is ikonikus és közkedvelt valami, a jobb, gyorsabb, szebb utódok árnyékában nosztalgiává nemesülnek és persze értelemszerűen a gyártásukat is leállítják.

Ebbe a körbe tartozik bele mostantól a nyomtatott telefonkönyv is. Az egykor minden évben egyre vastagabbra hízó papírmonstrumot megtalálhattuk a telefonfülkékben, de a saját telefonkészülékkel rendelkező háztartásokban is. Mára azonban az internetes címtárak, villámgyors telefonos és online tudakozók miatt már nincs szükség arra, hogy drágán, ráadásul a környezetre nézve sem épp baráti módon papír-formátumban (vagy CD-re írva) küldjék ki őket az előfizetőknek. A Telekomnál épp ezért már nem készül frissített fizikai változat a telefonkönyvből: a döntés hátteréről és a papírt pótló modern megoldásokról bennfentes szakértővel beszélgettünk.

Viszlát, Gutenberg!

A vonalas telefonok korában a telefonkönyv alapvető kellék volt nemcsak az előfizetők háztartásában, de a telefonfülkékben is a fénykorában brutálisan vastag kiadvány, a telefonkönyv. Születtek belőle szólásmondások (például jó hangú színészekre mondták, hogy még a telefonkönyvet is szívesen hallgatnánk tőlük), krimikben gyakran a nyomozást lendítette előre, ha valakit itt találtak meg, de a mindennapokban is sokat segített. Hiába volt minden ismerősünk a kis noteszünkben, ha véletlenül kimaradt a nagynénink szomszédjának legjobb barátnője, akinek csak a nevét és címét tudtuk, de feltétlenül beszélni kellett vele, elég volt kikeresni az ábécérendbe helyezett listából, és máris hívhattuk (már, ha volt saját telefonja). Ugyanígy kutathattuk fel „a Balogh szakit, aki autószerelő a Kökörcsin utcában” – vagy szimplán csak gyermekként lapozgattuk, és ámulva néztük, hogy Kiss Lajosból több tucat oldal is létezik, Bátky Zoltánból meg egy sor sincs.

Emlék a régmúltból – akkoriban viszont elengedhetetlen kellék volt

Idővel persze sok minden változott itt is. A szakik keresésére különféle speciális telefonkönyvek és címjegyzékek készültek, a telefonszolgáltatóknál egyre könnyebb volt a tudakozók használata, végül a mobilkorszak és az internet tette feleslegessé a nyomtatott, valamint egy ideje CD-ken, digitális formában is terjesztett telefonkönyveket.  A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2021. októberében készült felméréséből kiderül, hogy míg 2017-ben Magyarországon a szolgáltatók összesen közel 60 ezer telefonkönyvet nyomtattak, 2020-ban azonban már 17 ezernél is kevesebbet – ráadásul ezekből is egyre kevesebbet vettek át az ügyfelek. Ennél is meredekebben zuhant a CD-n terjesztett telefonkönyvek száma, 31 ezerről mindössze 2500-ra, ami 92 százalékos csökkenést jelentett. Épp ezért az NMHH 2021 decemberében meg is szüntette a szolgáltatók felé a telefonkönyvek kiadásának kötelezettségét.

Sárközi János a Telekomnál a terület felelőse, őt kérdeztük a kapcsolódó történésekről. „Amikor kijött az NMHH módosítása, már pont a közepében jártunk a 2022-es telefonkönyvek elkészítésének, ezért idén még frissültek a nyomtatott és elektronikus verziók, de ezzel az évvel le is zárjuk ezek történetét” – magyarázza a szakértő. „Az utolsó években valóban egyre kevesebbet kellett készítenünk, és ebből is jelentős mennyiség maradt nálunk, amit nem kértek az előfizetők. Az persze lehetséges, ha megjelennek a cikkek a telefonkönyvek kivezetéséről, esetleg valaki még észbe kap, és rájön, hogy nem tud élni egy példány nélkül, az ilyen ügyfeleket a raktárunkban lévő, mintegy 3000 nyomtatott és 1000 CD-s telefonkönyvvel tudjuk majd a készlet erejéig kiszolgálni.”

Ha nem lesz szükség ennyire, akkor is lesz helye a megmaradt utolsó „évfolyamoknak”, Sárközi János szerint távközléssel foglalkozó oktatási intézményeknek, múzeumoknak adományoznak belőlük, hiszen már most is félig-meddig muzeális jelentőségűek és később már valóban a tech-történelem részeként lehet őket kezelni.

Azzal, hogy már nem kell „fizikai” telefonkönyveket készíteni, egyrészt erőforrásokat lehet felszabadítani a vállalaton belül, de a környezet is megköszöni a kivezetést: egyetlen nyomtatott példány előállításához 2-3 kg fára és 45-55 liter vízre volt szükség, a folyamat során pedig 10-12 kWh energiát használtak fel, valamint rengeteg környezetszennyező vegyianyagot. A CD-k esetében is hasonlóan megemlíthető a nehezen lebomló műanyag mennyisége.

Papír helyett okosan

Természetesen modern utódja lesz, sőt folyamatosan van is a telefonkönyvnek. „Egyrészt telefonos tudakozó érhető el a 11818-as számon, és működik Tudakozó Plusz néven, a 11824-es számon egy részletesebb szolgáltatás, ahol többek között lehetőség van tevékenységi kör és szolgáltatástípus szerinti keresésre a hívó által megadott szempontok alapján. Továbbá információ kérhető más országok távközlési előfizetőiről, arról, hogy a névvel és címmel megjelölt személy előfizető-e, és mi az előfizetői hívószáma” – sorolja Sárközi János. Emellett itt közérdekű információkkal, általános tudományos információkkal is segítenek, kezdve onnantól, hogy merre van egy adott helyhez a legközelebb pénzkiadó automata, de még azt is megmondják, mennyi 1764 gyöke.

„A telefonos változat mellett természetesen a leggyorsabb megoldás az online tudakozó, amelyben vezeték- és keresztnévre, településre, közterületre és házszámra is kereshetünk” – magyarázza a szakértő. „Természetesen, ahogy a klasszikus telefonkönyv esetében, úgy a telefonos és online tudakozóban is csak azok szerepelnek, akik a telefonszámukhoz tartozó szerződésben nem kérték a számuk titkosítását, ezek aránya nagyjából 40 százalékra tehető. A cégeknél a hatályos szabályozások szerint legalább egy, alapdíjasan hívható telefonszámnak szerepelnie kell a nyilvános adatbázisban, magánszemélyek pedig kiegészítésként megadhatnak lakhelyadatokat és akár a foglalkozásukat is a könnyebb kereshetőség érdekében.”

A mai tudakozó további előnye, hogy míg egy adott szolgáltató telefonkönyveiben csak saját előfizetőinek adatai szerepeltek, ha valaki telefonon vagy online keres egy adott telefonszámot, vagy épp a hozzá tartozó személy illetve cég adatait, erre akkor is választ kapnak, ha a keresett illető másik szolgáltató ügyfele – az érvényes szabályozás szerint ugyanis a szolgáltatók időszakonként adatokat cserélnek egymással, hiszen a kereső sokszor nem tudja, melyik távközlési vállalatnál van a célszemély. Van tehát alternatívája bőven az idén búcsúzó telefonkönyvnek, okosabb és gyorsabb is – a papír alapú és CD-s változatok pedig megmaradnak a nosztalgiának.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét