Most már az is biztos lehet egy új kor eljövetelében, aki eddig csak Elon Musk újabb kirohanásának vélte a Twitter havidíjért igénybe vehető VIP-használatát: a Meta is “fizetős pipákra” vált, és a lavina nem áll meg itt.
Azt már nagyon régóta, egyre többen kiabálják ki az online térbe, hogy valamit tenni kell a kamuprofilokkal, személyiséglopásokkal, a közösségi világ megtévesztőivel és csalóival. Amikor már százával sorakoznak az állítólagos amerikai elnökök, médiacelebek, zenészek és filmsztárok, hogy a valódi nevében terjesszenek fals információkat, gyűjtsenek követőket, reklámozzák saját kétes ügyleteiket vagy konkrétan pénzt és adatot húzzanak ki a hiszékenyekből, tényleg itt az ideje, hogy történjen valami és egyfajta biztosítékot kaphassunk arról, hogy egy adott fiók tényleg ahhoz tartozik, akihez kellene.
A módszerről azonban mindig is megoszlottak a vélemények – nem is csoda, hogy mindezidáig nem történt igazán használható előrelépés az ügyben. És akkor jött Elon Musk, és belecsapott a lecsóba. Manapság egyre több tech- és üzleti cikkben jön elő ehhez hasonló mondat az excentrikus milliárdossal a főszerepben, és mi még egész kimértek voltunk. A lényeg viszont az, hogy a cikkünk apropóját is Musk egyik, kétes megítélésű lépése adta, a dominók pedig dőlni kezdtek.
Pipázó kék madár, és ami utána jön
Amikor Elon Musk hosszas huzavona után végül (kényszerből, vagy macsó falnak rohanásként) megvásárolta a Twittert, hatalmas tisztogatásba kezdett személyzeti szinten és a szolgáltatás alapjait tekintve egyaránt. Tehát amellett, hogy rövid úton kipenderítette a teljes vezérkart, ultimátumot adott a közösségi szolgáltatás dolgozóinak is, hogy vagy követik a pokolba és tovább, vagy mehetnek ők is, amerre látnak. Eközben pedig hangosan kántálta, hogy a platformnak átláthatóbbá és ellenőrzöttebbé kell válnia, miközben igyekezett a befektetők és hirdetők számára is vonzóvá tenni a frissen bekebelezett Twittert.
Ez a két cél többek között egy olyan megoldásban öltött testet, amely embrionális formában már korábban is létezett, ám tavaly novemberben tesztverzióban is elindult: a Twitter Blue egy olyan előfizetéses szolgáltatás lett, amely a korábbi, sokak által szanaszét trollkodott próbálkozások után valódi ellenőrzött fiókokat ígért. Ezt néhány extrával fűszerezték meg, például a fizetős ügyfelek hosszabb tweeteket is írhatnak, utólag is szerkeszthetik a posztokat, hosszabb videókat is csatolhatnak, valamint feleannyi reklámot látnak majd, mint az ingyenes fiókok tulajdonosai.
A lépés egy hónapos tesztüzem után hatályba is lépett, de a jelek szerint egyáltalán nem népszerű. Vannak olyan fontos fiókok, amelyek egyfajta tüntetésként csakazértsem vették fel a nevük mögé a visszaigazolást jelző kék (illetve kormányzati felhasználóknál szürke, cégeknél pedig aranyszínű) pipát. Sokan pedig továbbra is azt hangoztatják, mindez csak a szokásos Musk-féle sértődött, hirtelen vagdalkozások egyike, amely csak elidegeníti a felhasználókat a platformtól, de jelentős bevételt nem hoz.
Mindenesetre, akárhogy is temeti a világ egyik része a Twittert új alternatívákat javasolva, míg mások azt mondják, Musk is csak egy szakasza a platform életének, és szép lassan megszokja majd mindenki a változásokat, abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy ez az egész akció tényleg csak a milliárdos guru agymenése és nem terjed tovább. Nos, tévedtek.
Zuckerberg is pipára gyújt
A napokban egyértelmű hírek jelentek meg arról, hogy a Meta is a Twitterhez hasonló, előfizetéses extrát tervez két legnagyobb platformján. A Meta Verified névre hallgató szolgáltatás a Facebookon és Instagramon fiókkal rendelkezők számára lesz elérhető, és a webes felületen havi 11,99 dollárért, mobilappból pedig 14,99 dollárért lehet majd aktiválni. Mark Zuckerberg szerint erre azért van szükség, hogy ez a két közösségi oldal az eddigieknél hitelesebbé és biztonságosabbá válhasson.
Itt is lesznek extrák: az előfizetők nem csak a fiókjuk hitelességét jelző ikont kapják meg (ami a jelek szerint itt is pipa lesz, csak más színekben), hanem többek között emelt szintű eszközöket kaphatnak majd a személyi adatokkal történő visszaélések meggátolására, valamint gyorsabban elérhető, közvetlen ügyfélszolgálathoz is hozzáférhetnek a fizetős ügyfelek.
A Meta Verified első körben tesztverzióban indul a napokban, méghozzá az új-zélandi és ausztrál felhasználók számára, arról még nincs hír, hogy a világ többi részén mikor vezetik be, és még az sem egyértelmű, hogy a földrajzi elhelyezkedéstől függően lesz-e különbség az árazásban. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a Facebook és az Instagram fiókokat külön kezeli a rendszer, tehát aki mindkét felületen igazolt fiókot szeretne, annak bizony duplán kell fizetnie (hacsak időközben nem érkezik majd valamilyen csomag-ajánlat).
Természetesen az elemzők ugyanúgy rárepültek a hírre, mint a Twitter Blue esetében. A legtöbbek szerint Zuckerberg és cége így szeretné kompenzálni a Facebook népszerűségének visszaesését. Ez ugyanis a változó generációs preferenciák és a régóta ígérgetett metaverzumról érkező aggasztó hírek mellett annak is köszönhető, hogy a legnagyobb közösségi oldal évek óta legendásan bénán kezeli a személyes adatokat, valamint képtelen hatékonyan legyűrni az álhírek és kamuprofilok terjedését. Emellett persze itt is folyamatosan a befektetők kedvére kell tenni, de többen megkérdőjelezik, hogy a Verified behoz-e majd annyit, ami valóban látható összegnek számít a pénzügyi jelentésekben.
Tovább dőlnek a dominók?
Egyvalaki még nem számít, de kettő már tömeg. Ez a mondás kiemelten érvényes akkor, ha ez a két “valaki” a Twitter és a Meta – sőt, ha szolgáltatások szintjén nézzük, akkor a Facebook és az Instagram önmagában is nagy halnak számít, tehát az a kettő bizony három. Ha pedig a techvilágban a legnagyobbak elkezdenek valamit, a többiek már bátran követhetik: jöhet az összes többi közösségi szolgáltatásban, azonnali üzenetküldőben és egyéb online platformon valami hasonló, a felzúdulást pedig szépen rá lehet kenni Muskra és Zuckra azzal, hogy “nem mi kezdtük, ezért az, hogy mi is bevezetjük, csak üzleti szükségszerűség”.
Időközben már mások is nekiálltak hasonló fizetős megoldásokban gondolkodni: a Snapchat esetében Snapchat+ névre hallgat a próbálkozás, de még a szabadságot és a régisulis, anonim blogszerű megközelítést hirdető Tumblr is elindított egy Post+ névre keresztelt fizetős extrát, amely egy ideig a kiábrándult Twitter-felhasználók menekülési útvonalának tűnt.
Most tehát a tech-sajtó, az üzleti elemzők és befektetők, valamint a felhasználók is aggódva figyelhetik a híreket arról, legközelebb melyik kedvenc szolgáltatásuk találja ki, hogy pénzért lehet valaki egyenlőbb az egyenlők között, és persze arra is sokan kíváncsiak, hogyan működik majd mindez a gyakorlatban. Vajon tényleg hatékony lesz-e hosszú távon a módszer arra, hogy az igazolt fiókok valóban csak a valós személyeknek és entitásoknak járnak, vagy pénzzel és furfanggal ezen is felül lehet emelkedni? És az ingyenes felhasználók éreznek-e majd óvatos nyomást a havidíjas rendszer felé, a nyakukba szakad-e még egy rakás reklám, percenként felbukkanó figyelmeztetés vagy egyéb korlátozás? Mindez még nem látszik, de a folyamat már elindult, és simán meglehet, hogy már az idei év végére teljesen más képet mutatnak majd az online szolgáltatások ahhoz képest, amilyennek évek vagy akár évtizedek óta megszoktuk őket.
