A nyár elejétől frissült a magyar fogyasztóvédelmi szabályrendszer a hazai értékesítésben érdekelt webáruházak számára: a cél a tisztább kép a vásárlók számára és a trükközések, átverések visszaszorítása.
Bár manapság már jóval kevésbé érezhető a felhasználók bizalmatlansága az internetes vásárlással kapcsolatban, azért még bőven hallani olyan esetekről, és ezek farvizén olyan véleményekről, melyekben megtévesztően feltüntetett akciós árak, manipulált értékelések játszották a főszerepet. Még mindig bevált gyakorlat az érdeklődők egy részénél (és a többieknél is ajánlott lenne), hogy már egy nagyobb akció, egy adott terméket érintő vaskosabb árengedmény, vagy egy Black Friday-hez hasonló tematikus esemény előtt végigböngészik a webshopokat a keresett termék után, majd pedig az akciós árat összehasonlítják az általuk korábban találtakkal, mert bizony még mindig előfordul, hogy a csökkentett ár valójában egy gyors trükközés eredménye: a cég ilyenkor az akciós időszak előtt gyorsan árat emel, és aztán ehhez képest csökkent – tulajdonképpen az addigi szintre.
Az Európai Unió tagországait érintő jogharmonizációs erőfeszítéseknek köszönhetően változott most a 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM rendelet, ám az újításokról már másfél évvel korábban érkeztek hírek, tehát a szemfülesebbek mostanra felkészülhettek. De mire is kell figyelni mostantól a weben árusítóknak?
Nincs több “húzd meg-ereszd meg”
Egyrészt megváltozott az akciós árak feltüntetésének szabálya. Ennek nyomán mostantól minden olyan terméknél, ahol általánosan közzé tett leárazásra kerül sor (amely lehet akár új összeg feltüntetése vagy százalékos formában megjelenített akció), kötelező jól láthatóan közölni a korábbi árat is. Ez alól csak a gyorsan romlandó termékek képezhetnek kivételt, valamint olyan leárazások, amelyeket csak egy jól körülhatárolt, szűk körnek ajánlanak fel, tehát például egy törzsvásárlói kártyával rendelkező csoport tagjainak, vagy kuponokkal rendelkezőknek. Fontos, hogy a “korábbi ár” nem egy hasraütött valami: a rendelet szerint ez az elmúlt 30 napos időszak legalacsonyabb árát jelenti, ráadásul attól függetlenül, hogy ez akkor teljes vagy akciós árnak számított.
Ezzel egyrészt megakadályozható a hirtelen áremelés utáni, normál szintre visszacsökkentett ár akcióként való feltüntetése, de az is, ha egy webshop olyan sűrűn akcióz és változtat árakat, hogy az aktuális leárazás szintjét már nehéz követni.
Béla, Budapest (28), a nem létező vásárló
A rendelet módosítása mostantól azt is meghatározza, hogy a kereskedőknek tilos valótlan fogyasztói értékeléseket közzé tenni, tehát akár olyat, amely nem is valós vásárló, vagy egyáltalán, valós személy nevében történt, de tiltja azt is, amikor vásárlói értékelésként jelenik meg olyasmi, amiért az adott cég fizetett, tehát az adott felhasználó pénzért nem feltétlenül a valódi véleményét fogalmazza meg.
Szintén tilos lesz az értékelések öncélú manipulálása, tehát többé nem lehet olyasmit elkövetni, hogy egy “Borzalmas termék, de azért van néhány használható funkciója” kommentet addig nyírbálnak, amíg a “Használható” marad. Utószerkesztésre csak átlátható és visszakövethető módon van lehetőség, például akkor, ha egyáltalán nem a termékkel kapcsolatos, esetleg nyelvezetében sértő, obszcén tartalomról van szó.
A vásárlók befolyásolását szolgáló trükkök közül már az sem megengedett, hogy a nézelődőket afféle “noszogató üzenetekkel” sarkallják kattintásra, ilyen például, hogy érdemes sietni, mert az akcióból már csak 59 perc van hátra, sőt 58, 57… De a szálláshelyeknél az “ez az utolsó szabad szobánk” vagy a boltok közkedvelt “már csak x termékünk maradt ezen az áron” fordulatait sem szabad használni.
Természetesen a fentieken kívül még van jó pár olyan “határeset”, amelyre érdemes odafigyelni vásárláskor. Ilyen például az, ha valamilyen terméket másokhoz képest vonzó árakon jelenítenek meg, de ennek oka valójában az, hogy az adott áru valamilyen funkciójában, felszereltségében is szegényesebb (például nem jár hozzá automatikusan magyar szabványú töltő, vagy rövidebb garanciaidőt kap a vevő). Hasonló trükk még az úgynevezett “színezés” – ekkor egy adott termék különféle színváltozatai külön termékkódokkal szerepelnek a webáruház rendszerében, és ezért könnyű megoldani valamilyen árcsökkenéssel vagy készletinfóval kapcsolatos ügyeskedést.
A fenti rendeleti változások “főpróbái” az idei év második felének nagy akciós időszakai lehetnek – például az augusztusra és szeptember elejére időzített “back to school” promóciók, vagy a karácsony előtti vásárlási rohamra időzített Black Friday. A szakértők szerint a webáruházakat működtető szervezeteknek, ha még nem tették meg, érdemes átnézni a webshopjaikat, vagy átnézetni az ezek felépítéséért és üzemeltetéséért felelősökkel, ugyanis szinte biztosan várhatóak ellenőrzések a közeljövőben.
