Új játékszabályok a távközlésben: update-elték az ágazatra vonatkozó jogszabályokat

Főoldal/ABLAK, ÜZLET/Új játékszabályok a távközlésben: update-elték az ágazatra vonatkozó jogszabályokat

Elérte a 18 évet az elektronikus hírközlést szabályozó európai uniós irányelv kora, ami ennél a jogszabálynál nem az ambíciókkal teli felnőtté válás, hanem a megérdemelt nyugdíjazás időpontja. A helyére lépő új kódex számos tekintetben korszerűsíti az iparág működési kereteit, és többek között a tech óriásokat is fair játékszabályok közé parancsolja egyes szolgáltatásaik tekintetében. Interjú dr. Balogh Virággal, a Magyar Telekom szabályozási tanácsadójával.

A távközlési szolgáltatók működését befolyásoló jogszabályi környezet jelentős változások alatt áll – pontosan mi ennek az oka?

Egyszerűen azt mondhatjuk, hogy az Unió lépést tart a távközlési ágazatban tapasztalható robbanásszerű fejlődéssel, ezért kiadott egy irányelvet, az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexet, amely kötelezi a tagállamokat, hogy ennek alapján számos ponton módosítsák, korszerűsítsék a területre vonatkozó szabályaikat. Utoljára 2002-ben született ehhez hasonló irányelvcsomag, ami mára meglehetősen idejétmúlttá vált.

Dr. Balogh Virág

Dr. Balogh Virág

18 éves irányelvek szabályozták a szinte évről évre változó távközlési piacot?

2009-ben valamelyest aktualizálták ezt a csomagot, de igazság szerint a 11 év sem hangzik sokkal jobban. Könnyű tehát belátni, hogy égető szükség volt a modernizációra, hiszen még 2009 óta is annyi változás történt, annyi új technológiai újítás és online szolgáltató jelent meg, hogy képtelenség volt tovább fent tartani a régi kereteket.

Meg lehet fogalmazni egy mondatban, hogy mi jellemző az új irányelv szellemiségére?

Ha egyben nem is, de háromban megpróbálom: A tech óriások megjelenésére és a piac radikális átalakulására reagálva, az EU legfontosabb célja egy digitális „single market” létrehozása – mely az egységes keretek miatt hatékonyabban képes kontrollálni napjaink távközlésének alapvetően nemzetközi folyamatait. Fontos szemléletbeli változás, hogy az új irányelv egyértelműen az internetet helyezi fókuszba minden más szolgáltatással szemben, és a szabályokat is elsősorban ennek sajátosságaira szabja. Végül jellegzetes, a magyar jogszabályokban megjelenő újítás az is, hogy a jogalkotók belátták: az iparág maga is nagymértékben digitalizálódik, és ezért elhárítanak sok olyan jogi akadályt, melyek eddig megnehezítették, hogy az adminisztrációban vagy az ügyfelekkel folytatott kommunikációban nagyobb legyen a digitális csatornák aránya.

Mik a legfontosabb változások a hazai szabályozásban?

Nehéz lenne felsorolni az összes változást, így csak a legfontosabbakat emelem ki. Az újítások jelentős része a szerződéses folyamattal kapcsolatos és fogyasztóvédelmi jellegű. A szerződés dokumentációjával kapcsolatban az volt a fő törekvés, hogy a szolgáltatók minél több információt adjanak át az ügyfélnek. Szintén fontos az a jog, hogy ha egy ügyfél csomagban vesz igénybe több szolgáltatást, és ezek közül egyes esetekben jogosulttá válik valamely elemre vonatkozóan a felmondásra, úgy a szolgáltatáscsomag többi elemére vonatkozóan is jogosult felmondani a szerződését. Fontos újdonság még, hogy a szabályok az ügyfelek értesítése körében jobban a digitális csatornákra helyezik a fókuszt.

Megjegyzem, hogy a fentieken túl változtak az azonosítógazdálkodás, illetve a szolgáltatóváltás és számhordozás szabályai is.

Ami a műszaki kérdéseket illeti, a jogalkotó az internet-hozzáférési szolgáltatás minőségére koncentrál, az új rendelkezésnek köszönhetően a jövőben pusztán az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó célértéket lesz szükséges szerződésben vállalni, minden más hálózati paramétert elég lesz a weblapon közzétenni. Úgy tűnik, jogalkotói oldalról egyre inkább a megfelelő sebességű és megfizethető internetszolgáltatás válik fontossá. Ez mutatkozik meg többek között abban is, hogy az új szabályozás lehetőséget ad könnyítésre a most meglévő egyetemes szolgáltatások terén.

Érthető, hogy az internetre kerül a fókusz, hiszen ma már szinte minden kommunikációs szolgáltatás erre épül. De hogy kezeli a jog azokat a techvállalatokat, melyek a gyakorlatban távközlést végeznek, mégsem nevezhetők hagyományos távközlési cégeknek?

Ezt a problémát az Unió már jó ideje kívánja megoldani, de az új irányelvek világosan kezelik a kérdést: a Viber, Whatsapp, a Skype és más hasonló platformok messaging- és hang-szolgáltatásaira a jövőben egyértelműen kiterjed a távközlési szabályozás. Ez egy nagyon fontos lépés, ami azt jelzi, hogy az Unió is felismerte a „level playing field” kialakításának szükségességét: az említett online platformok által nyújtott szolgáltatások az előfizetőink számára nem egyszer a saját szolgáltatásaink helyettesítőiként jelennek meg, így nagyon fontos volt számunkra, hogy a hasonló szolgáltatásokra hasonló szabályok is vonatkozzanak.

A kódex „számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatóként” hivatkozik ezekre a cégekre, és fogyasztóvédelmi szempontból ugyanolyan kötelezettségek vonatkoznak majd rájuk is, mint ránk. A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatók is kötelesek lesznek előzetes tájékoztatást és szerződés összefoglalót bocsátani az előfizetők rendelkezésére. A tájékoztatáson túl közzétételi kötelezettség is terheli őket a vonatkozó jogszabályban meghatározott információkat tekintve annak érdekében, hogy az ajánlataik átláthatóak és összehasonlíthatóak legyenek.

A jövőben tehát bezárulnak a kiskapuk az ügyeskedő techvállalatok előtt?

Szerintem fontos aláhúzni, hogy nem a tech cégek ügyeskedtek, hanem egyszerűen nem voltak adottak a mindenkire egyaránt érvényes játékszabályok. Minden vállalat ügyfelei, illetve saját érdekeit tartja szem előtt, így nyilván senki nem jelentkezik önként, hogy szeretné, ha a jogalkotó korlátozó intézkedéseket vezetne be a működési területén. Nem hiszem, hogy lenne okunk ferde szemmel nézni a digitális platformok üzemeltetői felé – ugyanakkor a jogalkotóval szemben teljesen jogos az az elvárásunk, hogy teremtse meg a fair play feltételeit. Úgy látjuk, a most bevezetett szabályokkal ez részben sikerült is. Az Unió ezen felül decemberben közzétette a Digital Services Act és a Digital Markets Act irányelvek tervezeteit, amelyek további szabályozási irányokat tartalmaznak az online platformokra, így teljessé téve a tech cégekre vonatkozó szabályozási környezetet.

által|2021-01-14T14:05:45+01:002021.01.14|ABLAK, ÜZLET|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek