Aki mer, az nyer… vagy néha óriásit bukik. Átlagos fizetésű földlakóként nem csupán azt nézhetjük szájtátva, milyen hatalmas összegeket keresnek a legnagyobb techmilliárdosok, de néha elámulhatunk azon is, hogy zsonglőrködésük közepette egyetlen labda leejtése is egy kisebb ország éves GDP-jével egyenlő.
Mindannyian ismerünk saját környezetünkben is olyan embereket, akiket magunkban csak törtetőnek, ügyeskedőnek, életművésznek nevezünk. Amikor az illető egy rizikós döntéssel, vakmerő vállalkozással hirtelen megszedi magát, és elhúz előttünk egy drága, új autóval, akár még sóhajtozhatunk is azon, hogy „bárcsak én lennék ilyen bátor”. De ha aztán ugyanő tőlünk kér kölcsön hó végén, mert balul sikerült a legutóbbi húzása, már magunkat nyugtatva moroghatjuk a bajszunk alatt, hogy lám-lám, az efféle kalandor viselkedés mindig visszaüt.
A techvilág legtetején nagyon sokszor olyan üzleti sztárokat találunk, akik pont hasonló kurázsi miatt kerültek fel a Forbes toplistájára, csak épp jóval nagyobb a tevékenységükkel járó rizikó is. Egy váratlan lépésükkel valóban meghökkenthetik a világot, hatalmas üzleteket üthetnek nyélbe, de ugyanezzel a lendülettel nem egy autó vagy egy lakás árát bukhatják el, hanem annyi pénzt is, amit mi magunk elképzelni sem tudunk.
Márpedig az elmúlt pár év, és főleg a 2022-es egyáltalán nem kedvezett a hirtelen döntéseknek és a hazardírozásnak. Sőt, ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk, még azokat is komolyan lejjebb csúsztatta a vagyonlétrán, akik viszonylag megfontoltan próbáltak előrehaladni. Nézzük az elmúlt időszak legnagyobb veszteseit, de persze közben azt is tartsuk szem előtt, hogy hiába beszélünk majd irdatlan méretű mínuszokról, mindegyik szereplőnek marad azért még bőven a rezsire.
Vasember helyett hazardőr
Természetesen a lista elején Elon Musk szerepel: ezt a helyezést az elmúlt időszak hírei alapján még a pénzügyi világban kevéssé jártasak is simán megítélhették az excentrikus cégvezérnek csupán azáltal, hogy követték a hírek címeit. Pedig az elmúlt pár évben óriási felívelést mutatott: a Forbes által becsült értéke 2020 tavaszán rakétaszerű növekedéssel 25 milliárd dollárról közel 350 milliárdig száguldott, átvéve Jeff Bezos addigi első helyét. Aztán kissé összekuszálódtak a dolgok.
Musk vagyonának legnagyobb része a Tesla sikerének köszönhető, a vállalat 2021-ben csatlakozott az 1 billió dollárt érő cégek elit klubjához, amelyben olyan nevek szerepelnek, mint az Alphabet, az Amazon, az Apple és a Microsoft. Ez ráadásul annak fényében még komolyabb fegyvertény volt, hogy a Tesla az autógyártás piaci tortájából még kifejezetten kis szeletet tudhat a magáénak, a sikert az innovatív fejlesztéseknek és a bátor terveknek köszönhette. 2022-ben azonban a cég értéke esni kezdett, nem is keveset, az üzleti világban riasztónak számító 69 százalékot. Ennek több okát is emlegetik az elemzők, egyrészt a külső körülmények is szerepet játszottak benne a járvány hosszabb távú hatásaitól az általános gazdasági bukdácsolásig, de az igazi ok bizony Musk volt egy személyben. A furcsa milliárdos ugyanis tavaly döntött úgy, hogy látszólag a semmiből felvásárolja a Twittert, és az ide vezető násztánc során teljesen hiteltelenné vált sokak szemében. Mikor aztán végre tényleg övé lett a közösségi szolgáltatás, érthetetlen ámokfutásba kezdett, miközben a Tesla vezetését elhanyagolta és az autós vállalattól vezetőket és fejlesztőket egyaránt átszipkázott új kedvencéhez.
Így a tavalyi évet Musk egy igazi Guinness-féle rekorddal zárta, bár olyannal, aminek senki sem örülne: ő volt az első a történelemben, aki 200 milliárd dollárt meghaladó összeget veszített a vagyonából. Azért a megmaradó 139 milliárd dolláros vagyonával még mindig a leggazdagabb amerikainak számít, de talán a nagy bukás mostantól valamelyest óvatosságra inti. Igaz, Musknál sosem lehet tudni.
Szegény gazdagok
Bár az Amazon története összességében hihetetlen sikersztori, ami hihetetlenül gazdag emberré tette Jeff Bezost, a cégalapító szintén lejtmenetre váltott az elmúlt időszakban. Míg nemrég még arról szóltak a hírek, hogy az üzletember kemény cicaharcot folytat az űr magánosítása felé, az év vége már másként alakult: december utolsó napjaiban 106 milliárd dollárra becsült vagyona azt jelentette, hogy 2022-ben laza 80 milliárdot veszített, és a jelek szerint a folyamat nem áll meg az új évben sem. Január első hetében az Amazon bejelentette, hogy a recesszió miatti költségcsökkentések keretében 18 ezer alkalmazottat épít le világszerte – természetesen többek között azért, hogy a gazdaságosabb működéssel kedvezőbb képet mutasson a befektetők felé.
A fegyver azonban visszafelé sült el, a tőzsde nagyon rosszul reagált arra, hogy az óriásvállalat csak ilyen drasztikus lépésekkel tud irányba állni, épp ezért egyetlen nap alatt akkorát esett az Amazon-részvények árfolyama, hogy Bezos vagyona is közel egymilliárd dollárral lett kevesebb.
A veszteségeket összegző lista bronzérmese Mark Zuckerberg. A Facebook alapítója, aki azóta a Meta ernyőcég vezérigazgatója, szintén jelentős összeget eresztett szélnek: 2022-ben vagyonának közel kétharmadának inthetett búcsút, és 78 milliárd dolláros veszteséggel 42 milliárdnál jár. Ez nagyrészt még mindig a Facebookkal kapcsolatos adatszivárgási botrányok utószele: a Cambridge Analytica nevével összemosódott, 2016-os botrány két évvel később robbant ki, a 87 millió felhasználó adatait érintő esetben azóta húzódtak a meghallgatások és perek. Végül december végén egyezett bele a vállalat, hogy 725 millió dolláros kártérítéssel zárja le az ügyet, és persze itt a teljes veszteség nem ez az összeg, hanem a jelentősen megcsappanó befektetői bizalom is egyben.
Emellett egyre többen kérik számon Zuckerberg korábbi nagy ígéreteit. A nagy csinnadrattával beharangozott metaverzumról tavaly már belső források is azt nyilatkozták, hogy senki nem látja át, mire jó és mi lesz belőle konkrétan, valamint a céges tesztelők is vonakodnak használni. Márpedig a „hagyományos” közösségi világban a Facebook egyre inkább visszaszorul, bár még mindig a legnagyobbnak számít, de a fiatalabb generációkat már nem tudja megszólítani. Eközben – és részben pont ezért – kezdett a cégvezető minden létező forrást a metaverzum építésébe pumpálni, ami viszont a kiszivárgó hírek miatt nem tűnik épp sikeresnek.
A Google egykori fenegyerekeinél is erősen mínuszba hajlott a tavalyi év. Larry Page és Sergey Brin egyaránt 40,6 milliárdot veszített, főként annak köszönhetően, hogy az Alphabet alá tartozó YouTube első alkalommal hozott az előző évnél kevesebb hirdetési bevételt. Még Bill Gates is egy szemmel látható összeget bukott tavaly, személyes vagyona 28 milliárd dollárral lett kevesebb úgy, hogy közvetlenül már nem is vesz részt a technológiai iparban. Az ő kasszáját egyrészt válása viselte meg, valamint magánvagyonából 20 milliárd dollárt adományozott volt feleségével közös, jószolgálati alapítványának.
Bizonytalan közeljövő
A leggazdagabbak mellett úgy általában a techvilág összes szereplője számára folytatódhat a bukdácsolós időszak a szakértők szerint. Jó néhány rizikófaktor továbbra is jelen van – a világgazdaságot megroppantó ukrajnai háború és az energiaválság mellett újabb variánsokkal térhet vissza a Covid és az elmúlt évek logisztikai problémáit sem sikerült még kiküszöbölni. Emellett pedig egyre feszültebb a Tajvannal kapcsolatos politikai légkör, miközben a sziget kiemelten fontos a félvezetőgyártásban és több fontos hardvergyártó telephelye is. A recesszió miatt a techtermékek és -szolgáltatások célközönsége is óvatosabb marad, nem költ nyakló nélkül és sok esetben mást is keres, mint eddig. Épp ezért a jelek szerint 2023-ban a leggazdagabb techmogulok annak is örülhetnek majd, ha szinten tudják tartani vállalkozásaikat és ezzel saját vagyonukat.
